Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2016. május 12. Európai Parlament, Strasbourg

Az Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport 20DSC_051816. május 12-i ülésének vendége Sixto Molina, az Európa Tanács (ET) Regionális és kisebbségi nyelvek kartájával foglalkozó részlegének [angolul: European Charter for Regional or Minority Languages (ECRML)] titkárságvezetője volt, aki bemutatta a Regionális és kisebbségi nyelvek chartájának múltját, jelenét és jövőjét. Molina beszámolt a jelenlegi kihívásokról, amelyek leküzdésével a regionális és kisebbségi nyelvek védelmet kaphatnak.

 

Molina pozícióját 2016 januárja óta tölti be. Az elmúlt három hónapban jelentős változások mentek végbe az ET-ben. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (angolul: European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) új vezetője van Michèle Akip személyében. Molina aláhúzta, hogy nem kíván a charta technikai részleteibe belemenni, inkább a charta legfőbb céljait, eddigi eredményeit, továbbá a jövőbeni feladatokat kívánta bemutatni. A legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet a charta ügyét az ET tagjai között előremozdítani. Molina hangsúlyozta, hogy kíváncsi a képviselők véleményére, mik a legfontosabb aggályok. A jelenlegi legnagyobb kihívást most a charta ratifikálása jelenti. Számos ország még nem ratifikálta a chartát. Helyi szinten, több helyen alakítottak ki külön chartákat, nemzeti szinten azonban még mindig vonakodnak az előrelépéstől. Molina kijelenDSC_0517tette, hogy a kisebbségi nyelvek védelme fontos a kulturális örökség fennmaradása. Molina felhívta a figyelmet a charta harmadik szakaszára (8-14. pont), amely széleskörű lehetőséget biztosít a hatóságoknak. Ez az jelenti, hogy a hatóságoknak lehetőségük van eldönteni, hogy mely nyelvekhez mely paragrafusok tartozzanak. A charta lehetőséget ad a nemzeti sajátosságok figyelembevételére is. Fontos hangsúlyozni, hogy a charta nem említi, és nem foglalkozik semmilyen formában a nemzeti szuverenitással. A charta egyetlen célkitűzése, hogy azok az emberek, akik regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek, használhassák azt a mindennapi életük során. Molina aláhúzta azt is, ez nem a migránsok helyzetét jelenti, a migránsoknak az egyes országokban az adott nyelvek valamelyikét kell elsajátítaniuk. Ugyanakkor a migránsok a regionális és kisebbségi nyelvek használóivá is lehetnek, vagy azzá válhatnak. Az ENSZ adataira hivatkozva Molina elmondta, hogy világ népességének 10-20 %-a tartozik valamely kisebbséghez, amely mintegy 700 millió – 1,4 milliárd ember jelent.

 

A charta egy 1998 óta létező eszköz az Európa Tanács kezében. EdDSC_0519dig az ET tagjai közül 25 ország ratifikálta az egyezményt. A charta titkársága háromévente jelentést készít az egyezményben részes országokról, amelyet megelőzően egy 4-5 napos látogatást tesz az adott országban, ahol NGO-kal különböző szervezetekkel, illetékes hatóságokkal is találkoznak. Az NGO-kal kisebbségi szervezetekkel történő találkozók zárt ülés keretében történnek, az általuk elmondottakat, tapasztalataikat összevetik a nemzeti hatóságok által elmondottakkal. Ezt követően az ET értékeli a helyzetet és számos ajánlást is megfogalmaz, ezután a Committee of Ministers elé kerül a jelentés. Az ajánlások végleges elfogadásához politikai testület döntésére van szükség Ha a hatóságok nem adnak megfelelő információkat, akkor az ajánlások sem lehetnek pontosak. A hatóságok feladata, hogy a rendelkezésükre álló információt ténylegesen átadják. A szakértőkből álló testületnek továbbra is függetlennek kell maradnia. A másik fontos felmerülő kérdés a charta kapcsán a ratifikáció kérdése. Miért csak 25 tagállam ratifikálta azt? Válság kapcsán az egyik legsérülékenyebb réteg a kisebbség, ők az esetleges megszorítások kapcsán kevéssé valószínű, hogy tiltakozni fognak. Molino szerint meg kell értetni a hatóságokkal, hogy a ratifikáció nem ellenük, hanem a társadalom érdekében szükséges. Fontos kérdés még a végrehajtás kérdése. Vannak ajánlások, amelyeket azonnal végrehajtanak, vannak, amelyekre éveket kell várni. Az Európa Tanács egy kormányközi szervezet, az ajánlásokat a tagállami hatóságoknak kell végrehajtani. A változtatásokhoz a kormányzat és parlamentek együttműködésére van szükség. Hova tart az egyezmény? Várja a javaslatokat, hogy a 20 éves jubileumot mivel ünnepeljék meg. Az elmúlt húsz évben sok változás ment végbe, azonban még további teendők vannak, egy többemeletes épület első emeletén tartanak.

 

A jövő legnagyobb kihívása a charta ratifikálása lesz, továbbá, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy végrehajtsák az ajánlásokat nemzeti szinten, illetve a különböző szintek közötti koordináció és kooperáció hogyan valósul meg.

 

Comments are closed.

Skip to content