Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2016. október 27. Európai Parlament, Strasbourg

Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés

Európai Parlament, Strasbourg 2016 október 27.

Az ülés témája a Szerbiai nemzeti kisebbségek helyzete és az akcióterv eredményei voltak, amelynek napirendre tűzését Deli Andor, vajdasági magyar képviselő kezdeményezte. Deli bevezetőjében elmondta, Szerbia az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során most nyitotta meg a 23-as fejezetet, amely foglalkozik a nemzeti kisebbségek helyzetével is. A képviselő elmondta, egy tagjelölt most elsőször dolgozott ki, egy a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentumot. Gál Kinga üdvözölte a szerb kormány pozitív hozzáállását a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítéséhez. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak a Nemzeti Tanácsok e közösségek érdekérvényesítésében. Ugyanakkor nagyok az elvárások mind a Vajdaságban, mind Brüsszelben, hogy a pozitív jogszabályok gyakorlatban is érvényesüljenek.

Ana Brnabić, Szerbia Közigazgatásért és helyi önkormányzatokért felelős minisztere bemutatta a nemzeti kisebbségek jogait biztosító Akciótervet. Az Akciótervet az Európa Tanács útmutató alapján az EBESZ segítségével dolgozták ki. Az Akcióterv megalkotásában emellett részt vett az összes nemzeti tanács is, így az megtestesíti mindenki érdekét. Céljaik között szerepel egy új nemzeti tanács kijelölése, az alap- és szabadságjogok védelméről szóló törvény átdolgozása, továbbá a nemzeti kisebbségi jogokról szóló törvény átdolgozása, valamint a nemzeti akcióterv teljes körű végrehajtása. A miniszter szerint Szerbia minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy mihamarabb elfogadják a kisebbségek helyzetének további javulását eredményező jogszabályokat. Ezen folyamatnak része az Akcióterv kidolgozása.

Čedomir Backović, igazságügy miniszter helyettes, a 23. tárgyalási fejezetért felelős csoport vezetője ismertette, hogy az akcióterv kidolgozása során milyen nehézségekkel kellett szembenézniük. A munkában 21 nemzeti tanács vett részt, akik érdekei sokszor nem egyeznek, olykor még ütköznek is (kisebbségek népességszáma, elhelyezkedésük: tömbösen, vagy elszórtan). Különbségek vannak az anyanyelvhasználatban is. Fontos kérdés a nemzeti tanácsban való képviseletnél az arányosság kérdése, továbbá a közigazgatásban betöltött szerepük is. Kézzelfogható és racionális megoldásokra törekedtek. Az Akcióterv pillérei a státusz, a diszkrimináció tilalma, a szabad vallásgyakorlás, az anyanyelvhasználat, oktatás, demokráciában való részvéte. Emellett fontos a kisebbségek megfelelő képviselet a közszférában.

Nyilas Mihály, az Oktatási, szabályozási, közigazgatásért felelős tartományi titkár, a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, előadásában az Akcióterv vajdasági megvalósításáról beszélt. Nyilas kiemelte, az Akcióterv megalkotásában a vajdasági kormány tagjai társalkotói voltak. Véleménye szerint sikerült egy nemzetközi érvényű jogszabályrendszert létrehozni. Aktívan részt vettek a munkában, a javaslataik többségét sikerült beépíteni a tervbe.

Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke előadásában az esélyről és hitelességről beszélt. Az esély alatt egyrészt a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdaságban élő magyar közösség, másrészt Szerbia, harmadrészt pedig az EU esélyét érti. A Vajdaságban a lakosság mintegy 13%-a magyar, ők alkotják a legnagyobb népességű kisebbséget. A kisebbségek egyik legfontosabb támasza az uniós értékrend mellett az anyaország. A hitelesség a Szerbiai alkotmányból fakad. Álláspontja szerint az Akciótervben szereplő javaslatok jó eséllyel megvalósíthatók. Kiemelten fontos számukra (Az Akcióterv 2017 első felére irányozza elő) a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény elfogadását. A legfontosabb, hogy a kisebbségi jogérvényesítés a csatlakozási tárgyalások elejétől megkerülhetetlen legyen.