Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2017. október 05. Európai Parlament, Strasbourg

A Kisebbségi intergroup 2017. október 5-i ülésén François Grin, a Genfi Egyetem professzora tartott előadást „Többnyelvűség, gazdaság és nyelvpolitika” címmel.

Az előadás a nyelvi sok20171005_102906színűség és a gazdaság közötti kapcsolatot elemezte. Grin a nyelvi sokszínűség és a gazdasági kapcsolatot pozitívként értékelte. Elmondta, hogy mintegy 50 éve kutatják a területet. Grin aláhúzta, a „kis” nyelveknek is kedvező hatása van a gazdaságra, egy-egy kis nyelv tudásával is gazdasági előnyhöz juthat a munkavállaló. Grin elmondta, léteznek olyan kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a meglévő nyelvi készségek gen erálnak-e munkaerő piaci előnyt, és a válasz egyértelmű, hogy igen. Grin szerint fontos azt is vizsgálni, hogy hogyan lehet a nyelvi készségeket „forintosítani”, ha lehet, akkor hogyan lehet mérni egy-egy nyelvtudás mértékét. A professzor szerint azt is fontos elemezni, hogyan a gazdaság hogyan befolyásolja a nyelveket, például a kereskedelem hogyan hatott a nyelvhasználatra. A nyelvpolitika kapcsán Grin elmondta, hogy azt nem a gazdaságnak kell meghatároznia, de természetesen befolyásolja azt. A nyelv nem egy pénznem, nem lehet csereként alkalmazni. Kutatás szempontjából érdekes azt is vizsgálni, hogy hogyan váltanak az emberek a nyelvek között munkájuk során. Számos korábbi tanulmány foglalkozott azzal, hogy a nyelvi készségek hogyan hatnak a fizetésekre. Kanadában tapasztalták azt, hogy eltérőek a fizetések a nyelvtudás (angol-francia) függvényében. Grin szerint fontos külön kezelni regionális és kisebbségi nyelveket az alkotmányos, regionális és kis állami nyelvek (constitutional, regional, smaller state languages, CRSSLs) kifejezést. Egészen más problémákkal 20171005_10123820171005_102738kell szembesülnie egy nyelvnek, ha elismert nyelv, illetve ha nem, hangsúlyozta a professzor. Érdekes vizsgálni a CRSSL nyelvek esetében a gazdasági kapcsolatot. A professzor szerint bár kevés adat áll rendelkezésre, de azok alapján egyértelmű, hogy a „kis” nyelvek tudása is lehet gazdaságilag előnyös. A kutatások szerint vannak kivételes esetek, de azok többnyire Európán kívül tapasztalható. Emellett igazolható a plusz nyelv oktatásba történő bevezetésének költsége is, amely megtérül. (Egy újabb nyelv bevezetése kb. 2,5%-os további költséget tesz ki.) Grin elmondta még, hogy vizsgálták a kreativitás és többnyelvűség közti kapcsolatot is, és egyértelmű a pozitív és nagyon stabil korreláció. A nyelvtudás tehát más tudással is összefügg, jótékony hatással van a kreativitásra. A kreativitás innovációt hoz, az innováció pedig jólétet, prosperitást jelent. Grin beszámolt mindezek mellett azon termékek jelentőségéről is, amely egy-egy nyelvi háttérrel függnek össze. Grin aláhúzta, hogy a többnyelvűség gazdasági haszna megjelenik a GDP-ben is, Svájc esetében mintegy 9-10%-ot tesz ki. A nyelvoktatás politikája kapcsán a professzor elmondta, közérdek egy-egy kisnyelv támogatása, a kis nyelvek léte és fennmaradása értéket teremt, ezért egy-egy kisnyelv védelme mindenki számára előnyös. A nyelvek és a nyelvhasználat kapcsán fontos megemlíteni a mobilitás hatásait is, e tekintetben Grin a fiatalok oktatási mobilitását, valamint az északi államokból a déli országokba irányuló nyugdíjasok szerepét, helyzetét emelte ki.

20171005_101235 20171005_103336

Comments are closed.

Skip to content