Őshonos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvi munkacsoport ülés 2017. szeptember 14. Európai Parlament, Strasbourg

Josep-Maria Terrica20170914_101301bras felevezetőjében felhívta a figyelmet az Ukrajnában nemrégiben elfogadott oktatási törvénnyel kapcsolatosan, amelynek értelmében a kisebbségek számára ellehetetlenül a közép- és felsőoktatásban az anyanyelvi tanulás lehetősége. Az intergroup társelnökei levelet küldenek Petro Poroshenko ukrán elnöknek, amelyben arra kérik, hogy ne hirdesse ki az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részeit, mivel az új rendelkezések ellentétesek az európai elvekkel és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Tekintettel arra, hogy Ukrajna lakosságának mintegy 20%-a tartozik valamely kisebbséghez, a törvény hatályba lépések sokakat érintene, amely elfogadhatatlan.

20170914_102206

A tanácskozás első napirendi pontja  „ a  világ nyelvi sokféleségének feltérképezése a fenntartható fejlődésért, a világ nyelvi atlaszának kialakítása” volt. Irmgarda Kasinskaite-Buddeberg, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)Kommunikációs és információs részlegének Tudásalapú társadalomért felelős részlegének programfelelőse ismertette a világ nyelvi sokszínűségének feltérképezésére irányuló törekvéseket, a legfőbb kihívásokat és megállapításokat a veszélyeztetett nyelvek kapcsán. Kasinskaite-Buddeberg mindezek mellett bemutatta az UNESCO álláspontját és a lehetséges szakpolitikai eszközöket, amellyel a 2030-as Fenntartható fejlődés és célok menetrendjét el lehet érni.

Az UNESCO célja, hogy nyitott, befogadó, kulturális és nyelvi sokszínűséggel bíró társadalmakat támogassanak, amelyek az alapjogo20170914_101916kon alapulnak.    Az UNESCO 1996-ban adta ki első a világ veszélyeztetett nyelveit tömörítő atlaszát. Az UNESCO jelenlegi célja, hogy minden nyelvet lajstromba vegyen. Az UNESCO szerint egy nyelv akkor veszélyeztetet, ha azt a gyerekek már nem beszélik. Legutóbb 2010-ben készült ilyen felmérés, akkor 6700 nyelvet írtak össze, amelynek mintegy 40%-a veszélyeztetett, 2680 pedig már kihalt vagy kihaló félben van. Egyéb vizsgálatok alapján a n20170914_102213yelvek mintegy 80%-a van veszélyben. Az UNESCO-nak tehát többféle politikát, eltérő módszereket kell, hogy kidolgoznia a nyelvek védelme érdekében, az egyes eseteket külön kell kezelni.

Kasinskaite-Buddeberg elmondta, a nyelvi akadályok az élet egyéb terültére is kihatnak, például az ebola járványt a ny20170914_102805elvi nehézségek miatt nem tudták megfelelően kezelni. A járvány megfékezéséről szóló információk angolul és franciául voltak elérhetők, miközben az érintett közösségek nem használták ezen nyelveket. A dél-amerikai zika vírus aktivitása is egybe esik a veszélyeztetett nyelveket beszélő közösségek lakókörnyezetével. Egyes nyelveket beszélő emberek a megfelelő tolmácsolás lehetősége miatt nem kaphatnak megfelelő jogi védelmet.

Kasinskaite-Buddeberg mindezek mellett kiemelte, hogy az ENSZ Közgyűlés 2016. november 22-én határozatot fogadott el arról, hogy 2019-et a veszélyeztetett nyelvek évének nyilvánítja. Az UNESCO-nak a megvalósításban vezető szerepet szánnak. Kasinskaite-Buddeberg együttműködést ajánlott és kért az Európai U20170914_103107nióval, illetve az EP-vel.

 

Az ülés második napirendi pontjaként, Vincze Loránt, a FUEN elnöke beszámolt a Minority SafePack aláírás gyűjtési kampány jelenlegi helyzetéről, valamint arról a közelmúltbeli jogi kihívásról, amelyet Románia vezetett be a kisebbségi SafePack kezdeményezés regisztrálására vonatkozó EK-határozat ellen.

Vincze elmondta a 2017. április 1-jével indult aláírásgyűjtési kampányt elő kellett készíteni, az előkészülés során arra jutottak, hogy a legegyszerűbb, ha konkrét történetekkel hívják fel a figyelmet a kisebbségi jogok védelmének szükségességére. Európa titka, hogy területén mintegy 50 millió valamely kisebbséghez tartozó polgár él, számos olyan nyelvi kisebbség él, akiket, és akiknek a problémáját nem is ismerik, a kisebbségi jogaik sérüléséről sem tudnak. Vincze szerint az Unió hivatalos nyelvei nem szorulnak védelemre, pozitív elbírálásra. A kisebbségi nyelvek terén azonban más a helyzet.

Vincze elmondta, hogy a n20170914_105119yár folyamán Románia a Minority Safepack regisztrálása ellen bírósághoz fordult, de Vincze szerint mire bírósági ítélet születik, addigra már túl lesznek az aláírásgyűjtésen.

Vincze szerint Európa szerte egyre több régióban tapasztalható kisebbségellenes fellépés, intézkedés (Egyesült Királyságban walesiül beszélő bántalmazása, Románai, Szlovákia) Ukrajna példája is azt mutatja, hogy az EU-nak is foglalkozni kell a témával. Mindezeket figyelembe véve szükség van a kisebbségi jogok előtérbe helyezésére, és a kisebbségi jogok védelme a tagállamok hatásköréből vegyes, azaz részben a tagállamok, részben pedig az EU hatáskörébe kell, hogy kerüljön.

20170914_105111

Minority SafePack kezdeményezést aláírására azért is van szükség, hogy az EU-nak szavatoljon már meglévő jogokat. A többségi közösségtől semmit sem akarnak elvenni, mindössze a kulturális és nyelvi sokszínűséget szeretnék biztosítani. Minority SafePack kezdeményezésnek külön weboldala van, ahol aláírással lehet támogatni a kezdeményezést. EU-n kívüli országok polgárai aláírásukkal szolidaritásukat fejezheti ki (nem számítanak bele a szükséges egymilliós létszámba).

Vincze számos konkrét példán keresztül mutatta be a kisebbségi jogok sérülékenységét, illetve annak védelmének szükségességét.

Az aláírásgyűjtés kapcsán Vincze Loránt elmondta, Erdélyben és Szlovákiában már megkezdődött az aláírásgyűjtés, rövidesen megkezdik munkájukat az önkéntesek is, akik személyesen, az embereket az otthonaikban felkeresve járulnak hozzá az aláírásgyűjtéshez. Emellett Magyarországon, N émetországban és Dániában kapott a kezdeményezés kiemelt figyelmet.

 

 

Comments are closed.

Skip to content