Strengthening Minority Language Media in Europe

 

Június 7-én került sor Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál felvidéki, Deli Andor vajdasági, Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi, valamint Deutsch Tamás EPDSC_1157-képviselők által szervezett, „A kisebbségi nyelvű sajtó helyzetének erősítése Európában” címmel szervezett konferenciára az Európai Parlamentben. A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy az Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából, Romániából és Magyarországról érkező szakértők és érintettek megvitassák a kisebbségi média helyzetét Közép-Kelet Európában.

A tanácskozást Deli Andor expozéja nyitotta meg, aki elmondta a kisebbségi média sajátos szerepet tölt be, mert míg a többségi média feladata az objektív és átfogó tájékoztatás, addig a kisebbségi médiára sokkal összetettebb feladat hárul: „küldetése van”: a kisebbségi nyelv és az identitás megőrzése terén. Sok esetben a kisebbségi nyelvű média jelenti az egyetlen kapcsot az anyanyelvhez. A konferencia egyik célja, hogy áttekintést kapjanak a kisebbségi nyelvű média európai helyzetéről.

Ezt követően Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Federális Uniója (angolul: Federaposterl Union of European Nationalities (FUEN) elnöke szólalt fel a kisebbségi média nyugat-kelet európai perspektívájáról. Vincze hangsúlyozta, szoros kapcsolat van a kisebbségek képviselete, a kisebbségi jogok és a kisebbségi média helyzete között. Vincze szerint a kisebbségi médiához való hozzáférés az anyanyelv használat és anyanyelvű oktatás mellett a kisebbségi jogok egyik fontos pillére. Vincze úgy vélte, fontos, hogy a kisebbségi média megfelelő támogatást kapjon mind az anyaországtól, mind a „székhely” szerinti államtól. Vincze mindezek mellett népszerűsítette a Minority SafePack kezdeményezést és ismertette két, a kezdeményezés által javasolt megoldást a kisebbségi média és a médiaszolgáltatások anyanyelvű elérhetősége tekintetében.

Balázs Bence az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) képviseletében bemutatta a szervezet működését. A szervezet megalapításakor (2001) az egyik fő cél a kisebbségi nyelvű médiák közötti kapcsolat megteremtése volt. A szervezetnek jelenleg mintegy harminc tagja van Európa szerte.[3] A célokat illetően Balázs elmondta, elsősorban kisebbségi nyelvű média működését szeretnék támogatni. Ennek érdekében díjjal jutalmazzák például azon újságírókat, akik sokat tesznek a kisebbségek helyzetének javításáért (Habsburg Ottó díj.) Emellett a szervezet újságíróknak szóló csereprogramok szervezésével is hozzá kíván járulni a kisebbségek helyzetének jobb megismertetéséhez. Balázs emellett a kisebbségi nyelvű sajtótermékek többségi nyelvre történő lefordításának költségességére hívta fel a figyelmet.

Bocskor Andrea felvezetőjében elmondta, hogy a 2017. márciusi oktatási konferencia sikere adta a mostani konferencia alapötletét.  Bocskor szerint a médiának nagyon fontos szerepe van az identitás megtartás tekintetében. Az anyanyelvhasználat, mint alapjog meg kellene, hogy valósuljon az Unióban is. Az áDSC_1158llamnak kötelessége biztosítani a kisebbségi médiához való hozzáférést, de Bocskor szerint mindez attól függ, hogy egy állam mennyire tartja tiszteletben saját kisebbségét.

Kulin Zoltán, az Ukrán Nemzeti Közszolgálati Televízió kárpátaljai regionális igazgató helyettese az ukrajnai média helyzetét ismertette, különös tekintettel a kárpátaljai magyar nyelvű írott és elektronikus médiára. Kulin kiemelte, a nyelvi kvóták szerepét is. Kulin szerint az, hogy Ukrajnában háttérbe kívánják szorítani az orosz nyelvet, más kisebbségi nyelvekre, többek között a magyarra is hatással van. A jövőben várhatóan magyar nyelvű írott sajtó csak az interneten lesz majd elérhető, nyomtatott formában nem jöhet létre.

Debreceni Mihály, újságíró a kárpátaljai magyar közvetítések szerepéről beszélt. AzDSC_1160 újságíró elmondta, hogy a kárpátaljai újságírók készítik a Kárpátaljáról és Ukrajnáról szóló tudósításokat. Emellett Debreceni megemlítette az újságírók, továbbá képviselők, politikusok etnikai alapú „vegzálását”, zaklatását, lehallgatását is.

Nataša Heror, a Herror Media Point-tól a kisebbségi médiáról, mint a megoldás lehetőségéről beszélt.  Heror áttekintést adott a Szerbiában működő kisebbségi nyelvű média szolgáltatásokról.

Bodzsoni István, a szabadkai Pannon RTV igazgatója a szerbiai magyar nyelvű televíziós sugárzásról beszélt. Bodzsoni felhívta a figyelmet a minőségi média fontosságára: kisebbségi média nélkül nincs kisebbségi közösség. A többségi média soha nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a kisebbségi média tesz. Az elmúlt évtizedekben sokat változtak a nézői szokások: egyre fontosabb a tartalom, nem elegendő csak kisebbségi nyelven szólni, írni, a tartalmat illetően is fel kell tudni venni a versenyt. A kisebbségi tájékoztatásnak Szerbiában negyven éves hagyománya van, ahol több tucat  él együtt, a kettes számú csatornán 10-11 nyelven sugároz műsort. Azért van szükség a kisebbségi médiára, hogy megfelelő információval lássa a hallgatóságot, hallgatóságot építsen ki az anyaországgal, üzenetet közvetítsen a kisebbség kapcsán a többségi nemzet irányába. Bodzsoni megköszönte a magyar kormány pénzügyi támogatását is.

Csáky Pál hangsúlyozta, a kisebbségi média helyzete egyrészt szakmai, másrészt politikai kérdés. A kisebbségi létben élők mögött nincs állami struktúra, amely meg tudná őket védeni. A kisebbségi média képes az emberek gondolatait és érzelmeit befolyásolni, ettől függ, hogy a DSC_1163kisebbségben élő megmarad magyarnak vagy nem. Szlovákiában kritikus a helyzet. Egyetlen magyar nyelvű napilap van, amely megosztottságot eredményez.

Molnár Judit, a Hírek.sk, szlovákiai magyar televíziós hírportál főszerkesztője szegényesnek és forráshiányosnak nevezte a felvidéki magyar sajtót.  A pénz nélküliség alapjaiban határozza meg a média helyzetét. Emellett hiányoznak a megfelelően képzett szakemberek, újságírók is. Az internet térnyerésének köszönhetően egyre csökken a nyomatott sajtó szerepe (ez általános tendencia), közszolgálati televízió magyar nyelvű műsora nem elegendő, sokszor maradnak el programok. Újságíróképzés és normatív finanszírozási keret megteremtését javasolta.

Sógor Csaba szerint a kisebbségi média feladata is elsősorban az objektív tájékoztatás. Sógor szerint a csíksomlyói búcsú létszámának sajtóban történő megjelentetése jó fokmérője a román sajtó fejlődésének. A kisebbségi médiának feladata a többség nyelvén történő tájékoztatás is a kölcsönös megértés előmozdítása érdekében. Emellett Sógor szerint fontos a médiapluralizmus megvalósítása is.

Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese ismertette a romániai kisebbségi rádiózás helyzetét. Szász szerint komoly gondot jelent a közszolgálati rádiózás alulfinanszírozottsága: nincs pénz sem a bérekre, sem az újításokra, fejlesztésekre.  Probléma, hogy megszüntették a háztartásonkénti 10 lejes illetéket, amely még kiszolgáltatottabbá tette a kisebbségi médiát. A Marosvásárhelyi Rádió jelenleg reggel hattól éjfélig sugároz műsort, de tervezik a 24 órás szolgáltatásra történő bővítést.

Tőkés László aláhúzta, hogy az EP által 2013-ban elfogadott Alfonsi-jelentés is a kisebbségi nyelvek védelmét hangsúlyozta. Emellett a pozitív diszkrimináció használatát emelte ki.

Dénes László, újságíró, szerkesztő beszámolt a romániai sajtó rendszerváltozást követő változásairól. Dénes kiemelte az újságírói munkát alulbecsültségét, illetve a kisebbségi és többségi médiában kapható jövedelmi különbségeket. Az állami médiában jelentősen jobban lehet keresni.  Nézete szerint a romániai magyar újságírók anyagi megbecsültsége nagyon alacsony.  Hiába van újságíróképzés, ha eltérőek a fizetések, a képzettek elhagyják a pályát, a munkát képzetlen emberek végzik.

Maksay Ágnes, kolozsvári Video Pontes TV-stúdió vezetője beszámolt a romániai tapasztalatokról. Maksay Kolozsvár szerepét kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a magyar nyelvű média tekintetében: a szerkesztőségek egyharmada található Kolozsváron. Maksay szerint a magyar nyelvű műsorokat el kellene juttatni a román nyelvű többséghez is, akár feliratozás segítségével. Maksay megjegyezte, hogy a romániai magyarok többsége a magyar nyelvű közszolgálati médiát nézi, ezzel is kapcsolódási pontot keresve az anyaországgal.

A konferenciát záró Deutsch Tamás aláhúzta, kisebbségi közösség csak úgy tud megmaradni és gyarapodni, ha megvannak a saját kommunikációs csatornái: megvannak a saját tévéi, rádiói, nyomtatott és online sajtótDSC_1164ermékei. A kisebbségek fennmaradása Európának fontos, nem lehet egy-egy nemzeti ügyről beszélni. Európa föderalista hívei próbálnak megfelelni az elvárásoknak, cserében, mivel „rendes Európai dikákokként” viselkednek, így ők asszimilációs politikát folytathatnak, és mintegy felmentést kapnak a kisebbségek jogainak betartása felől. A jogállamisági mechanizmust a kisebbségi jogok védőeszközévé kellene tenni.

 

 

Comments are closed.

Skip to content